Amikor a piacot felrázó tweetek jönnek szóba, szinte mindig Elon Musk van a háttérben. A Tesla vezérigazgatója számos alkalommal zavarta föl a piacot. Ez csak egy eset a sok közül.
2021 novemberében a milliárdosadó bevezetése után a Tesla vezetője azt mondta, hogy nem kapott sem fizetést, sem bónuszokat. Vagyona részvényjuttatásokból és a Tesla részvényárának növekedéséből származott, így az egyetlen módja az adózásra az volt, ha elad részvényeiből.
Musk, akinek jelenleg 23 százalékos részesedése van a Teslában, azt kérdezte Twitter-követőitől, hogy eladja-e részvényei 10 százalékát. Több mint 3,5 millió ember szavazott, és 57,9 százalékuk az eladás mellett döntött. Az üzletember végül 5 milliárd dollárnyi Tesla-részvénytől vált meg, amitől kevesebb mint egy hét alatt nagyjából 15 százalékot csökkent a Tesla részvényeinek értéke, 1225 dollárról 1015 dollárra.

A befektetők nem egyszer vesztették el bizalmukat a Facebookot, WhatsAppot és Instagramot piacra dobó Metában. 2022 februárjában az óriáscég történetének legnagyobb napi részvényzuhanását élhette át.
Több mint 251 milliárd dollárt vesztett egy nap alatt, miután február 2-án kiadta negyedéves bevételi jelentését, melyből kiderült, hogy a Facebook felhasználóbázisa 2021 vége felé leállt a bővüléssel, ráadásul egyes országokban
csökkent a felhasználók száma. A nagy vetélytárs TikToknak köszönhetően a Facebook aktív felhasználóinak száma 1,93 milliárdról 1,929 milliárdra csökkent le. Az emberek egyre kevesebb időt töltöttek a cég legnyereségesebb szolgáltatásaival Ráadásul az Apple adatvédelmi irányelveinek megváltoztatása után már nem lehetett nyomon követni az online tevékenységeket, ami nagy hatással volt a Meta hirdetési bevételeire. A legnagyobb veszteséget az okozta, hogy Mark Zuckerberg a közösségi média helyett a metaverzumra kezdett összpontosítani, ami 2021 során 10 milliárdos nettó veszteségetet jelentett. A Meta részvényei a hír hallatán egy nap alatt 26 százalékot csökkentek, 323 dollárról 237 dollárra.

2022 március 14-e a kínai részvénytőzsde történetébe Fekete hétfő néven vonult be. Aznap a fő hongkongi indexek 7,5-12 százalékot estek, 2008 óta először.
A részvénypiac azonnal összeomlott, miután a Financial Times és a The Wall Street Journal cikkeiben az jelent meg, hogy Oroszország állítólag Kínához fordult segítségért az ukrajnai fegyveres konfliktusban használt katonai felszerelésekkel kapcsolatban. Giana Raimondo amerikai gazdasági miniszter figyelmeztette Kínát az Egyesült Államok esetleges szankcióira is.
Moszkva és Peking tagadta a vádakat, de a részvényindexek ettől még összeomlottak.

2022 január 18-át és 19-ét nem szép emlék az egyik legnagyobb amerikai tőzsdeindexnek. A legnagyobb technológiai vállalatokat követő Nasdaq Composite két nap alatt 3,72, majd egy hét alatt 7,6 százalékot esett vissza. Ezt részben az Egyesült Államok rekordmértékű inflációja okozta, mivel az megerősítette a Federal Reserve monetáris szigorítása körüli aggodalmakat. A másik ok az volt, hogy a jelentési szezon kezdetekor számos nagyvállalat kedvezőtlen eredményeket tett közzé.
Ahogy a világ fokozatosan elkezdett visszaállni a normális élethez a járvány után, a távoli munkavégzésre összpontosító szolgáltatások népszerűsége és profitabilitása csökkenni kezdett. Csak a Netflix 20%-ot vesztett értékéből, míg a Peloton 24%-ot, de a Spotify, Roblox, Amazon és sok más cég kénytelen volt részvényei csökkenésével szembesülni.

Amikor a piacot felrázó tweetek jönnek szóba, szinte mindig Elon Musk van a háttérben. A Tesla vezérigazgatója számos alkalommal zavarta föl a piacot. Ez csak egy eset a sok közül.
2021 novemberében a milliárdosadó bevezetése után a Tesla vezetője azt mondta, hogy nem kapott sem fizetést, sem bónuszokat. Vagyona részvényjuttatásokból és a Tesla részvényárának növekedéséből származott, így az egyetlen módja az adózásra az volt, ha elad részvényeiből.
Musk, akinek jelenleg 23 százalékos részesedése van a Teslában, azt kérdezte Twitter-követőitől, hogy eladja-e részvényei 10 százalékát. Több mint 3,5 millió ember szavazott, és 57,9 százalékuk az eladás mellett döntött. Az üzletember végül 5 milliárd dollárnyi Tesla-részvénytől vált meg, amitől kevesebb mint egy hét alatt nagyjából 15 százalékot csökkent a Tesla részvényeinek értéke, 1225 dollárról 1015 dollárra.

Ha január 18-án 15,570 pontnál short pozíciót nyitott, akkor 19-én záráskor 5000 pontot nyerhetett az árváltozáson, ami 2500 dolláros befektetésből 500 dolláros nyereséget szerezhetett mérsékelt kockázattal, agresszívabb kereskedéssel.

2021 november 23-án a török líra történelme legsúlyosabb visszaesését élte át. Az isztanbuli tőzsde aznap a nemzeti fizetőeszköz rekordmértékű, mintegy 12,28 százalékos visszaesését regisztrálta egyik napról a másikra, míg végül 12,90 lírába került egy dollár.
A bezuhanás azután következett be, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök a török Nemzeti Bank legutóbbi alapkamat-vágását dicsérte. November 19-én a jegybank 16-ról 15 százalékra csökkentette az alapkamatot, Erdoğan pedig pár nappal később azt mondta, hogy „elégedett” amiatt, hogy a központi bank sorban harmadik hónapja
csökkenti az alapkamatot, pedig ezzel az infláció növekedéséhez is hozzájárult. Miután Erdoğan megvédte az intézkedést, a líra több mint 12 százalékot vesztett értékéből.